"Dollfuss osztrák paraszti családban született, erősen vallásos,
katolikus környezetben. A vallásosság és a paraszti életformához való
kötődés egész életét végigkísérte.
Már gyermekkorában kitűnt kiváló szellemi képességeivel és
munkabírásával. Ennek köszönheti, hogy szülei tanítatni kezdték.
Szívóssága, bátorsága és heroikus küldetéstudata az I. világháborúban is
megmutatkozott, ahol mindig az első sorban harcolt. Papnak készült, de
később arra az elhatározásra jutott, hogy világi emberként jobban
szolgálhatná Istent, így a háború után politikai pályára lépett.
A szerző kifejti, hogy politikusként puritán életmódot folytatott,
nem gyűjtött földi kincseket, és ez hihetetlen szorgalommal és
munkabírással párosult, ami szimpatikus külsejével együtt nagy
rokonszenvet ébresztett iránta az emberekben. Csak küldetésének élt,
amit, ha már elvégzett, akkor hajlandó lett volna akár rögtön félre is
állni a politikai életből.
Eszmerendszere legfőképpen a katolicizmuson alapult. Kancellárként
betiltotta mind a kommunista, mind pedig a Hitler nevéhez köthető
nemzetiszocialista mozgalmat. A kommunisták osztályharcos elméletét
társadalomrombolónak, a nemzetiszocialisták fajelméletét pedig pogánynak
és barbárnak tartotta.
Ugyanígy elutasította a liberálisok és a szociáldemokraták eszméit
is. Az európai politikai mozgalmak közül leginkább az olasz fasisztákkal
szimpatizált. Keresztény hivatásrendi társadalmat akart felépíteni, ami
középúton áll a szélsőségesen individualista liberalizmus, amely túl
sok jogot ad az egyénnek és a szélsőségesen kommunista kollektivizmus
között, amely teljesen a közösségi érdek alá gyűri az egyént, és hagyja,
hogy az emberek a hivatásrendi testületek keretei között
kiteljesíthessék önmagukat, de csak az alkotmányos törvények és a
keresztény erkölcsi normák keretei között.
Ebben Antonio Oliveira de Salazar Portugál fasiszta államférfi
hivatásrendi társadalmához hasonlítható. A hivatásrendi testületek, mint
a legtöbb fasiszta államban, így nála is az osztályharc kiküszöbölését
szolgálták. Visszaállította az iskolákban a hitoktatást, és arra
törekedett, hogy mind a hivatásrendeket, mind pedig a paraszti
társadalmat a mély vallásosság hassa át. Az imádkozó, rózsafüzért hordó
paraszt volt az ideálja. Beszédeiben nyíltan támogatta a középkort, amit
a modern társadalom sötétnek, és barbárnak nevez. Szerinte a középkor a
germán kultúra fénykora volt.
Osztrák eszméjében is a középkori germán történelmi tradíciók
felélesztését hangsúlyozta, amit Ausztria küldetésének tekint. Szerinte a
középkorban a még katolikus német-római birodalom a protestantizmus
felvételével megtagadta keresztény tradícióit, és ennek lett eredménye a
protestáns alapokra építkező porosz nacionalizmus, a porosz felsőbbség
eszméje, ami aztán a pogány és barbár hitleri fajelméletben
folytatódott. Így Ausztria küldetése maradt a germán keresztény szellem,
a germánság és a kereszténység szintézisének, vagyis az igazi
kereszténységnek képviselete, amely Ausztriának, mint nemzetnek sajátos
küldetése.
Ebben a spanyol falangizmushoz hasonlít, amely szintén hangsúlyozta a
nemzetnek, mint egésznek küldetését, azzal kiegészítve, hogy Dollfuss
tovább ment ennél, hiszen konkrétan meg is fogalmazta, hogy miben áll
nemzetének sajátos küldetése. Európa eszméjében elutasította mind a
pogány nacionalizmust, mind pedig a kommunista nemzetköziséget, és a
nemzetek feletti Európa eszméjét hirdette, ahol az európai államok egy
magasabb eszmében egyesülnek. Kancellársága rövid ideig tartott. Egy
nemzetiszocialista merénylő pisztolygolyója vetett véget életének."
Írta: Lengyel Ferenc
Forrás: http://ujkozepkor.blogspot.hu/2011/11/dr-sarmandi-sandor-dollfuss-ausztria.html
____________________________________________________________________
Ajánlott irodalom:
- Fiziker Róbert: Lényegében már monarchia - az osztrák hivatásrendi állam [Kattintson ide!]
- Harkácsi Péter: Az osztrák hivatásrendi alkotmány (1934) [Kattinson ide!]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Tisztelt olvasóink!
A forradalmi demagógiától áthatott és/vagy igénytelen megjegyzéseket töröljük, kérjük ennek szellemében szóljanak hozzá bejegyzéseinkhez!